Az állatok is böjtölnek, ha betegek, mert emésztés nélkül könnyebb a gyógyulás. A vándorló madarak és halak is több ezer kilométert tesznek meg anélkül, hogy akármit is ennének, mivel a sok energiát igénylő emésztés nem engedne utat az extrém fizikai teljesítménynek. A léböjt kiváló salaktalanító kúra, amelynek a titka az, hogy ne együnk szilárdat mivel az beindítja az emésztőrendszerben a felszívódást és a kiválasztás leáll. Nekünk a cél az, hogy a kiválasztó folyamatok beinduljanak és elkezdjen tisztulni a szervezetünk.
Minél kevesebb kalória és tápanyag bevitelre kell törekedni. Rosthiányos folyadéktáplálás mellett keserűsóval vagy gyógyteákkal (borsmenta, szenna) bélmozgást eredményezhetünk, így jön létre a széklet. A méregtelenítés nem csak a belekben megy végben, hanem a többi felületen is megnyilvánul. Tapasztalhatunk erősebb test szagot, több izzadást mivel bőrön át is kiválasztunk.
Kellemetlen lehelettel (tüdőn keresztüli kiválasztás) párosulhat sötétebb vizelet (kiválasztás vesén át). A léböjt kúra célja, hogy kiürítsük a méreganyagokat, amik gyengítik az anyagcserét, immunrendszert és az egyes szervek kiegyensúlyozott működését.
A szervezetünk mindig jelez valamilyen formában, ha szüksége van egy „nagytakarításra”.
Milyen tüneteknél érdemes megfontolni a böjtölést?
- fáradékonyság, rossz közérzet, ingerlékenység,
- visszatérő fejfájás, migrén
- alvászavarok
- emésztési zavarok, puffadás, hasmenés és székrekedés váltakozva, pépes széklet
- allergia
- bőrproblémák: pattanások, ekcéma, kiütések
- ízületi panaszok
- visszatérő gyulladások, meghűlések, fertőzések
- vérnyomás problémák
- koleszterin gondok
- rossz májfunkció értékek
- fénytelen, túl hamar zsírosodó haj
- repedezett körmök
Természetesen, ha a fenti panaszok régóta fennállnak érdemes egy nagyobb kivizsgálást végeztetni, de sok esetben megelőzhető a további romlás esetleg egy betegség kialakulása a testünk méregtelenítésével.
A fentiek igazolására ma már tudományos vizsgálatok is a rendelkezésünkre állnak:
Az öregedés és a böjt kapcsolata:
Az elmúlt években számos tanulmány vizsgálta az energia megszorítás, illetve a böjtök hatását az öregedésre és a várható élettartamra. Közel egy évszázados kutatás után az állatkísérletes tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy a csökkent energia bevitel növeli az élettartamot.
Az
autofágia (a sejtek önemésztése) kulcsfontosságú homeosztatikus mechanizmus, amely során a sejt lebontja az elöregedett, sérült, hibás, funkcióját veszített, felesleges, káros vagy kóros makromolekuláit. Az utóbbi években az autofágiát a fertőzések és a neurodegeneratív betegségek elleni meghatározó védelmi mechanizmusként ismerték fel[10].
Állatkísérletes vizsgálatban a rövid idejű koplalás hatására fokozott neuronalis autofágiát tapasztaltak. Rövid ideig tartó energia- és tápanyag-megszorítás az autofágia szabályozását teszi lehetővé az idegsejtekben, ami klinikai jelentőségű lehet. Az autofágia megzavarása vagy különböző szakaszainak károsodása hozzájárulhat neurodegeneratív betegségek kialakulásához, míg az autofágia megfelelő működése neuroprotektív hatású lehet.
Immunrendszer és a böjt:
Az időszakos böjt és más étrendi megszorításon alapuló böjtök elősegíthetik a gyulladáscsökkentő folyamatokat, és lassíthatják az öregedés biológiai ütemét. Ezek a változások enyhíthetik és visszafordíthatják az autoimmun rendellenességeket és az immunöregedést azáltal, hogy a sérült és öreg sejteket elpusztítják, majd azokat működőképes fiatalokkal helyettesítik
Kognitív funkciók és a böjt:
Az időszakos böjt javíthatja a kognitív funkciókat, és megóvhatja a központi idegrendszert a stressztől a gyulladásos útvonalak szabályozásán keresztül[17].
Állatkísérletek eredményei azt mutatták, hogy az időszakos böjt több területen is javítja a kognitív képességeket, beleértve a térbeli memóriát, az asszociatív memóriát és a munkamemóriát
Testsúlyra gyakorolt hatása:
A különböző böjtök egyik legkézenfekvőbb alkalmazása a testsúlykontroll területén lehetséges, amire számos bizonyítékkal szolgál a szakirodalom. Több vizsgálat eredményei szerint a váltakozó napi böjti étrendek alkalmazása jelentős súlycsökkenést eredményez [27, 28].
https://bioboltpecs.hu/neera-meregtelenito-szirup/
3+1 Tévhit a léböjt kapcsán:
1: „Hogy lehet ezt kibírni? Folyamatosan éhezek majd?”
A böjt alatt nem éhezik senki. Folyamatosan kell inni és ezzel az éhséget kizárjuk. Az ízek utáni vágy, a rágás hiánya nem éhség. Elménket erre kell beszabályozni, hogy a folyadék az ételünk.
2: „Hogy fogok tudni dolgozni? Honnan lesz erőm?”
Elkezdeni a böjtöt mindig inkább hétvégén szoktuk javasolni, az első napok lehetnek nehezebbek. Második naptól ugyanannyi erőnk lesz. Munkavégzés közben is végezhető csak annyi különbséggel, hogy ebédidőben a folyadékunkhoz nyúlunk. Kiváló erőnlétet, lendületet fogunk érezni az első napok után és még edzeni is lesz erőnk. Testünkben hat hétre elegendő vitamin, ásványi anyag, nyomelem van elraktározva.
3: „Szédülni fogok? Összeomlik a keringésem?”
Semmilyen veszélyt nem jelent a böjt. Elegendő folyadékra (3liter) van szükség, hogy a szervezet folyadékháztartása rendben legyen.
+1: „Mitől lesz energiám, ha nem viszek be fehérjét?”
Manapság a túlzott fehérjebevitelről lehet hallani mindenütt ami hamis, nem tesz jót, túlterheljük a májunkat. Nincs szükségünk rá,de sok gyümölcsben is van fehérje amihez hozzájuthatunk. Itt az a cél, hogy a fehérje bevitelt korlátozzuk. Energiánkat nem csak a külső étkezés határozza meg, hanem a belső erőforrásaink.
„ A böjt az sem nem diéta, sem nem éhezés, hanem az a legjobb lehetőség, amivel egészségben és formában tarthatjuk magunkat.” Lajos atya
***
Ajánlatunk a méregtelenítésre: https://bioboltpecs.hu/neera-meregtelenito-szirup/
***
Ha pedig még a méregtelenítésről, léböjt kúráról olvasnál, akkor kattints ide:
Mit is nevezünk böjtnek és mi a célja? - 2. rész
Felhasznált szakirodalom:
Wood JG, Rogina B, Lavu S, et al. Sirtuin activators mimic caloric restriction and delay ageing in metazoans. Nature 2004;430: 686–689. [Erratum: Nature 2004; 431: 107.]
[2] Green CL, Lamming DW, Fontana L. Molecular mechanisms of dietary restriction promoting health and longevity. Nat Rev Mol Cell Biol. 2022; 23: 56–73.
[3] Di Francesco A, Di Germanio C, Bernier M, et al. A time to fast. Science 2018; 362: 770–775.
[4] Anton SD, Moehl K, Donahoo WT, et al. Flipping the meta- bolic switch: understanding and applying the health benefits of fasting. Obesity (Silver Spring) 2018; 26: 254–268.
[5] Newman JC, Verdin E. Beta-hydroxybutyrate. A signaling me- tabolite. Annu Rev Nutr. 2017; 37: 51–76.
[6] Swindell WR. Dietary restriction in rats and mice: a meta-analysis and review of the evidence for genotype-dependent effects on lifespan. Ageing Res Rev. 2012; 11: 254–270.
[7] Hofer T, Servais S, Seo AY, et al. Bioenergetics and permeability transition pore opening in heart subsarcolemmal and interfibrillar mitochondria: effects of aging and lifelong calorie restriction. Mech Ageing Dev. 2009; 130: 297–307.
[8] Bonkowski MS, Sinclair DA. Slowing ageing by design: the rise of NAD(+) and sirtuin-activating compounds. Nat Rev Mol Cell Biol. 2016; 17: 679–690.
[9] Wegman MP, Guo MH, Bennion DM, et al. Practicality of intermittent fasting in humans and its effect on oxidative stress and genes related to aging and metabolism. Rejuvenation Res. 2015; 8: 162–172.
[10] Mizushima N, Levine B, Cuervo AM, et al. Autophagy fights disease through cellular self-digestion. Nature 2008; 451: 1069–1075.
[11] Alirezaei M, Kemball CC, Flynn CT, et al. Short-term fasting induces profound neuronal autophagy. Autophagy 2010; 6: 702–710.
[12] Wilhelm C, Surendar J, Karagiannis F. Enemy or ally? Fasting as an essential regulator of immune responses. Trends Immunol. 2021; 42: 389–400.
[13] Faris MA, Salem ML, Jahrami HA, et al. Ramadan intermittent fasting and immunity: an important topic in the era of COVID-19. Ann Thorac Med. 2020; 15: 125–133.
[14] Moro T, Tinsley G, Longo G, et al. Time-restricted eating effects on performance, immune function, and body composition in elite cyclists: a randomized controlled trial. J Int Soc Sports Nutr. 2020; 17: 65.
[15] Han K, Nguyen A, Traba J, et al. A pilot study to investigate the immune-modulatory effects of fasting in steroid-naive mild asthmatics. J Immunol. 2018; 201: 1382–1388.
[16] Faris E, Kacimi S, Al-Kurd RA, et al. Intermittent fasting during Ramadan attenuates proinflammatory cytokines and immune cells in healthy subjects. Nutr Res. 2012; 32: 947–955.
[17] Shojaie M, Ghanbari F, Shojaie N. Intermittent fasting could ameliorate cognitive function against distress by regulation of inflammatory response pathway. J Adv Res. 2017; 8: 697–701.
[18] Wahl D, Coogan SC, Solon-Biet SM, et al. Cognitive and behavioral evaluation of nutritional interventions in rodent models of brain aging and dementia. Clin Interv Aging 2017; 12: 1419–1428.
[19] Kim C, Pinto AM, Bordoli C, et al. Energy restriction enhances adult hippocampal neurogenesis-associated memory after four weeks in an adult human population with central obesity: a randomized controlled trial. Nutrients 2020; 12: 638.
[20] Witte AV, Fobker M, Gellner R, et al. Caloric restriction improves memory in elderly humans. Proc Natl Acad Sci USA2009; 106: 1255–1260
[21] Ooi TC, Meramat A, Rajab NF, et al. Intermittent fasting enhanced the cognitive function in older adults with mild cognitive impairment by inducing biochemical and metabolic changes:a 3-year progressive study. Nutrients 2020; 12: 2644.
[22] Maughan RJ. Fasting and sport: an introduction. Br J Sports Med. 2010; 44: 473–475.
[23] Rátgéber L, Lenkey Z, Németh A, et al. The effect of physicalexercise on arterial stiffness parameters in young sportsmen. Acta Cardiol. 2015; 70: 59–65.
[24] Sezen Y, Altiparmak IH, Erkus ME, et al. Effects of Ramadan fasting on body composition and arterial stiffness. J Pak MedAssoc. 2016; 66: 1522–1527.
[25] Capo X, Martorell M, Ferrer MD, et al. Calorie restriction improves physical performance and modulates the antioxidant and inflammatory responses to acute exercise. Nutrients 2020; 12:930.
[26] Klempel MC, Bhutani S, Fitzgibbon M, et al. Dietary and physical activity adaptations to alternate day modified fasting: implications for optimal weight loss. Nutr J. 2010; 9: 35.
[27] Varady KA, Bhutani S, Klempel MC, et al. Alternate day fasting for weight loss in normal weight and overweight subjects: a randomized controlled trial. Nutr J. 2013; 12: 146.
[28] Heilbronn LK, Smith SR, Martin CK, et al. Alternate-day fasting in nonobese subjects: effects on body weight, body composition,and energy metabolism. Am J Clin Nutr. 2005; 81: 69–73.
Az időben korlátozott energia- és tápanyagbevitellel járó étrendek élettani hatásai és szerepük egyes krónikus megbetegedésekben –Böjtök a 21. században