7+1 ok amikor a mikrobiom egyensúlya felborult és támogatni érdemes:
- Az emésztéssel kapcsolatos gondok: hasmenés, székrekedés, bélgyulladások (Crohn, IBS, vastagbél gyulladás), bélgázok.
- A női hormonháztartás „kilengései”: hüvelygyulladás, gombás fertőzések. Még a klimax tüneteinek csökkentésére is bevethetők.
- Súlyos májbetegségek. A központi idegrendszeri zavarok megelőzése miatt fontos rendezni a bélflórát.
- Antibiotikus kezelések alatt és után. Az antibiotikumok szinte leradírozzák a bélflórát.
- Gyakori megbetegedés esetén, az immunrendszer erősítésére, fontos tápanyagok felszívódásának elősegítése miatt.
- Hólyag és húgyúti fertőzések esetén.
- Mindenféle allergia, de legfőképpen bélrendszeri és emésztési allergiák.
7+1 Bőrkiütések, ekcémás bőr és száraz bőr esetén is felszívódási gondok lehetnek a háttérben.
https://bioboltpecs.hu/mikrobiom/
Mitől gyengül a bélflóra?
- antibiotikumok szedése: egyaránt pusztítja a jó és a rossz baktériumokat
- helytelen táplálkozás, cukorban gazdag étrend: túl szaporítjuk a rossz flórát, éhen halnak a jók
- stressz: szaporítja a rossz baktériumokat
- dohányzás, túlzott alkohol fogyasztás: túlszaporodnak a káros bélbaktériumok
- rovarirtó szerek, nehézfémek, gyomirtók, gyógyszerek: kilyukaszthatják a bélfalat
- elhúzódó, vagy krónikus betegségek: a folyamatos gyulladások, illetve a rendszeres gyógyszerezés miatt sérül a hasznos bélflóra
- klórozott víz ivása, környezeti mérgek, nehézfémek, rovarirtók: pusztítják a bélflórát
- elektroszmog: állandó gyulladást okozhat, kinyitja a bélfalat
Mik azok a prebiotikumok?
Prebiotikumok azok a természetes tápanyagok, melyek táplálják a probiotikumokat. A prebiotikumokat az emésztő enzimek nem bontják le, ezért emésztetlenül juthatnak a vastagbélbe ahol szükséges a jelenlétük.
Természetes állapotukban számos élelmiszerben előfordulnak:
Kiváló prebiotikum forrás például az inulinban gazdag csicsóka, és cikóriagyökér, de jelentős prebiotikum található az articsókában, a pitypangban, a vöröshagymában, fokhagymában, és a zabban is, hogy csak néhányat említsünk.
Irány a Probiotikumok
Mi a megoldás?
Ahogy Hippokratész mondta: „Az ételed legyen az orvosságod, és orvosságod legyen az ételed.”
Fogyasszunk minél több fermentált zöldséget! Szinte minden zöldség alkalmas rá, ne csak a nyáron készített kovászos uborkára gondoljunk.
A fermentálás egy természetes folyamat, egy erjedés, amely baktériumok és gombák segítségével zajlik. A fermentált zöldségek fogyasztása támogatja a bélflórát, megerősíti a jótékony hatású bélbaktériumokat, rendezi az emésztést. Többféle fermentálási eljárás létezik: tejsavas, alkoholos, baktériumos, ecetsavas erjesztés. A kovász készítése is fermentáció során jön létre. A kovásszal készített kenyér, vagy pékáru fogyasztásával elkerülhetjük a glutén okozta bélgyulladásokat, mivel a kovász lebontja a glutént számunkra.
Fokhagyma fermentálás:
Meghámozzuk a fokhagyma gerezdeket, felforraljuk a vizet literenként 30g sóval. Majd a teljesen lehűlt vizet a fokhagymára öntjük. 5-7 napig 20-25 C fokon érleljük. Az elkészült fokhagyma és a leve is gyógyító erővel bír. Enyhíti a visszeres tüneteket, beállítja a vérnyomást, immunerősítő probiotikum. Plusz előnye, hogy a fokhagyma erős illata sem érezhető rendszeres fogyasztásakor sem.
Irány a Probiotikumok
Szakirodalom:
[Cenci 2006] – Cenci, G., Trotta, F., Caldini, G.: Tolerance to challenges miming gastrointestinal transit by spores and vegetative cells of Bacillus clausii, Journal of Applied Microbiology, 18, 07, 2006.
[Ianiro 2018] – Ianiro, G., Rizzatti, G., Plomer, M., et al.: Bacillus clausii for the Treatment of Acute Diarrhea in Children: A Systematic Review and Meta-Analysis of Randomized Controlled Trials, Nutrients, 12, 08, 2018.
[Jäger 2017] – Jäger, R., Purpura, M., Farmer, S., et al.: Probiotic Bacillus coagulans GBI-30, 6086 Improves Protein Absorption and Utilization, Probiotics Antimicrob Proteins., 01, 12, 2017
[Marseglia 2007] – Marseglia, L., G., Tosca, M., Cirillo, I., et al.: Efficacy of Bacillus clausii spores in the prevention of recurrent respiratory infections in children: a pilot study, Ther Clin Risk Manag., 03, 2007.
[Rhayat 2019] – Rhayat, L., Maresca, M., Nicoletti, C., et al.: Effect of Bacillus subtilis Strains on Intestinal Barrier Function and Inflammatory Response, Front Immunol., 29, 03, 2019.
[Rutsch 2020] – Rutsch, A., Kantsjö, B., J., Ronchi, F.: The Gut-Brain Axis: How Microbiota and Host Inflammasome Influence Brain Physiology and Pathology, Front Immunol., 10, 12, 2020.
[Shreiner 2015] – Shreiner, B., A., Kao, Y., J., Young, B., V.: The gut microbiome in health and in disease, Curr Opin Gastroenterol., 01, 2015.
[Yana 2011] – Yana, F., Polk, B., D.: Probiotics and immune health, Curr Opin Gastroenterol., 10, 2011.